Minden idők legnagyobb beruházási rekordját érte el Magyarország a korábbi csúcsteljesítmény megduplázásával
HIPA

Minden idők legnagyobb beruházási rekordját érte el Magyarország a korábbi csúcsteljesítmény megduplázásával

2024. 01. 15.

A 2023-as esztendő újabb mérföldkő a magyar beruházásösztönzés történetében tekintettel arra, hogy a pozitív döntésben érintett működőtőke-beruházások összesített értéke meghaladta a 13 milliárd eurót. A 2022-ben elért 6,5 milliárd eurós rekord ezzel megduplázódott köszönhetően az összesen mintegy 209 pozitív projektnek. Ezek közül 69 volt kiemelt működőtőke-beruházás 11,8 milliárd euró fölötti értékben. Éves szinten a létrejövő új munkahelyek száma több mint 30%-kal, 19.692-re emelkedett, ami minden idők legjobb adata. Ahogy Joó István, a HIPA vezérigazgató rámutatott, a kimagasló eredmények elsősorban az ázsiai befektetők aktivitásának tudhatók be, akik a teljes beruházási volumen közel 82%-áért, illetve az újonnan létrehozandó munkahelyek kétharmadáért felelősek. Az ágazati bontás szempontjából a járműipar és az elektronika megkérdőjelezhetetlen fölénye továbbra is alapjaiban határozza meg a működőtőke- befektetési környezetet.

A magyarországi befektetésekre vonatkozó sarokszámok a tavalyi évet tekintve példátlan mértékű befektetői aktivitásról tanúskodnak. A 2023-as eredmények minden szempontból kiemelkedőek 2022-höz képest. Éves szinten a beruházási volumen 6,5 milliárd euróról 13 milliárd euróra megduplázódott, a bejelentett projektek száma még ennél is dinamikusabban nőtt, az újonnan létrehozandó munkahelyek száma (19.692) pedig szintén jelentős, 30%-os növekedést könyvelhetett el. Még soha ennyi új munkahelyről nem született döntés éves szinten.

A 209 projektből 69 tekinthető kiemelt működőtőke-beruházásnak, ezek összértéke meghaladta a 11,8 milliárd eurót. A fennmaradó közel 1,2 milliárd euró értéket képviselő 140 projekt a Kormány Gyármentő Programjához köthető, amelynek célja az energiahatékonyság fejlesztésére és a saját megújuló energiatermelési kapacitások létrehozására irányuló beruházások támogatása.

Ezen rekord számok elsősorban a keleti befektetők, azaz Kína, Dél-Korea és Japán magas fokú aktivitásának tudhatók be, amelyek beruházásai a beáramló FDI közel 82%-át, míg az újonnan bejelentett munkahelyek 67%-át teszik ki. Összesen 19 projekt köthető ezen országokhoz.

Az ázsiai partnerek kulcsszerepe mára tipikussá vált, és ez egyben mutatja a Kormány Keleti nyitás politikájának sikerét, amely az ázsiai országokkal fennálló gazdasági kapcsolatok élénkítésére irányul

– mondta Joó István.

Csak a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget, 8 projekt keretében. Kína így 2020 után ismét a legnagyobb beruházó lett Magyarországon. Dél-Korea végzett a második helyen a beruházási volumen rangsorban közel 2 milliárd euró értékű összbefektetéssel, megelőzve Németországot és az Amerikai Egyesült Államokat.

Az ázsiai dominanciával párhuzamosan az FDI rangsor arról is tanúskodik, hogy nyugati partnereinkkel továbbra is szoros a kapcsolat. Németország hozta a legtöbb projektet (18), és ezzel minden negyedik kiemelt működőtőke-beruházás köthető hozzá, míg az Amerikai Egyesült Államok e tekintetben ugyancsak remekelt, 8 projekttel zárva. A két ország együttesen az összes új munkahely nagyságrendileg 20%-ának létrehozásában vállalt szerepet. Rajtuk kívül az Egyesült Királyság, Dánia, Franciaország, Japán és Svájc járult hozzá jelentős mértékben a kiemelkedő átfogó eredményekhez. A magyar vállalatok ugyanakkor az ötödik legtöbb befektetést hajtották végre.

Ami az ágazati bontást illeti, a járműipar és az elektronika megőrizte hagyományos vezető pozícióját. E két szektor együttes aránya mintegy 90%, mind az új munkahelyek, mind a beruházási volumen tekintetében. A meghatározó ágazatok közé tartozik továbbá az ICT-szektor, ahol több száz munkahely jöhet létre magasan képzett munkavállalók számára. Ezen túl a műanyag-, a csomagoló-, a fém- és a vegyipart érintették nagyszabású beruházások.

A HIPA továbbra is kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy egyensúly valósuljon meg a fejlesztések földrajzi eloszlásában, illetve hogy erősödjön a feltörekvő vidéki helyszínek pozíciója

– tette hozzá a szervezet vezérigazgatója. Ennek megfelelően összesen a projektek közel 87%-a kötődött Budapesten kívüli lokációkhoz. Pest vármegye vonzotta a legnagyobb számú fejlesztést (15), amelyet Budapest (10), Hajdú-Bihar (8), Győr-Moson-Sopron (7) és Borsod-Abaúj-Zemplén (6) vármegye követ.

2023-ban mintegy 10 K+F projekt kapott támogatást, amelyek 810 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet hoznak létre, míg 7 képzési program közel 2.500 munkavállaló készségeinek fejlesztését teszi lehetővé.

A 2023-as számok mérlegre tétele arra is alkalmat nyújt, hogy értékeljük a HIPA 10 éves fennállását és az elmúlt évtized során elért eredményeinket. Ennek fényében a HIPA 2014. január 1. és 2023. december 31. között mintegy 2.123 pozitív projektet kezelt 49 milliárd euró értékben, ami 150 ezer új munkahely létrehozásával járt. Ezen eredmények kétségtelenül transzformatív hatást gyakoroltak a magyar gazdaságra

– összegzett Joó István.

Kapcsolódó cikkek